Néhány héttel ezelőtt a Jogász Karriernapokon Budapesten egy teremben álltam, tele joghallgatókkal és pályakezdő jogászokkal, és feltettem egy egyszerű kérdést: Ha teljesen őszinték vagytok magatokkal, mennyire világos a következő karrierlépésetek? Voltak, akik mosolyogtak. Voltak, akik hezitáltak. Sokan pedig már tudták a választ.
Mert hiába az évekig tartó tanulás, a szakmai gyakorlatok és a gondosan felépített önéletrajzok, a legtöbb jogász sokkal kevesebb tisztánlátással halad előre, mint azt beismerjük. Nem azért, mintha nem lennének kompetensek. Nem azért, mert hiányozna belőlük az ambíció. Hanem azért, mert soha nem tanították meg őket arra, hogy a karrierjükre úgy tekintsenek, mint amit tudatosan lehet tervezni.
A történet, amit a jogi karrierekről öröklünk
Ha jogot tanulsz, egy nagyon világos elvárásrendszert kapsz arról, hogyan „kellene” kinéznie a karrierednek. Lediplomázol. Elkezdesz jelöltként dolgozni. Leteszed a szakvizsgát. Ügyvéd leszel. Talán egyszer partner.
Ez egy egyértelmű, lineáris pálya – biztonságosnak, strukturáltnak, és legalább kívülről nézve kiszámíthatónak tűnik. Gyakran van mögötte egy hallgatólagos feltételezés is: hogy minden egyes lépés jobb lesz, mint az előző. Érdekesebb munka, több felelősség, nagyobb elismerés, több stabilitás.
A valóság azonban – amit a saját karrieremben és több tucat jogásszal végzett munkám során is láttam – ritkán követi ezt a forgatókönyvet.
A karrierek nem egyenes utak, sokkal inkább hasonlítanak egy labirintusra: tele kanyarokkal, megállásokkal, váratlan lehetőségekkel, és néha zsákutcákkal. Ez nem hiba a rendszerben, ez a karrierek természetes működése. A probléma nem az, hogy a karrier kaotikus, hanem hogy hogy azt várjuk, hogy ne legyen az.
Miért nem működik a „többet gondolkodom rajta” stratégia?
Amikor valaki bizonytalanná válik a karrierjével kapcsolatban, az első reakciója általában az, hogy elkezd még többet gondolkodni. Elemzi a lehetőségeket, mérlegeli az előnyöket és hátrányokat, elképzeli a különböző jövőképeket, és megpróbálja megtalálni a „helyes” döntést.
Ennek a megközelítésnek azonban van egy határa. Nem tudsz tisztán látni valamit, amit még nem tapasztaltál meg. Pontosan itt akad el sok jogász: nagy horderejű döntéseket próbálnak meghozni nagyon kevés valós információ alapján arról, hogy az adott utak a gyakorlatban hogyan néznek ki.
Egy másik megközelítés: design thinking a karrierben
Amikor egy cég új terméket fejleszt, nem várja el magától, hogy elsőre tökéletesen eltalálja, mire is van szükség, mi fog működni. Nem ülnek egy szobában, gondolkodnak nagyon sokáig, majd meghoznak egyetlen, visszafordíthatatlan döntést.
Ehelyett egy folyamaton mennek végig: megértik a problémát, majd több ötletet generálnak, végül kis, alacsony kockázatú verziókat próbálnak ki. Tesztelnek, tanulnak, majd finomítanak. Másképp fogalmazva: a bizonytalanságot nem megszüntetni akarják, hanem dolgoznak vele.
A karriert pontosan ugyanígy lehet megközelíteni.
1. lépés: Ismerd meg magad – a szerepeden túl
Az egyik leggyakoribb minta, amit látok, hogy a jogászok külső mutatók alapján értékelik a karrierjüket: pozíció, munkahely, fizetés, presztízs. Ezek azonban gyakran elfedik a valódi kérdést: milyen típusú munka illik hozzád?
Dolgoztam egy ügyféllel, aki egy top budapesti ügyvédi irodában dolgozott. Kívülről minden rendben volt. Mégis folyamatosan kimerült volt, és egyre inkább elvesztette a motivációját.
Amikor elkezdtük közelebbről megnézni a helyzetét, egyértelművé vált, mi okozza a feszültséget. Ő olyan ember volt, aki mély, fókuszált, analitikus munkában működik jól – kutatás, rendszerezés, komplex problémák átgondolása. A mindennapjai viszont folyamatos interakcióból álltak: telefonok, meetingek, tárgyalások, azonnali reakciók.
A probléma nem az volt, hogy rossz szakmát választott, hanem hogy a szakmán belül rossz működési módban volt. Végül compliance területre váltott. A jog területén belül maradt, de a mindennapi munka jellege teljesen megváltozott, ezzel együtt pedig az egész karrierélménye is.
2. lépés: Ne állj meg az első ötletnél
Egy másik gyakori csapda, hogy az emberek az első megoldásnál megállnak.
Ha elégedetlenek, gyakran binárisan gondolkodnak: „vagy maradok, vagy teljesen elhagyom a jogot.”
Egy elsősorban peres ügyekkel foglalkozó ügyvéd ügyfelem pontosan ezzel érkezett. Kiváló szakember volt, de mélyen zavarta a munkájában jelen lévő konfliktus. Arra jutott, hogy el kell hagynia a szakmát.
Amikor azonban elkezdtünk alternatívákat feltérképezni, sokkal több lehetőség jelent meg: mediáció, tárgyalástechnika, konfliktuskezelés. Ma már mediátorként dolgozik. A jogi tudása nem veszett kárba, csak a kontextus változott meg, amelyben használja.
3. lépés: Gondolkodás helyett beszélgetések
Az egyik legerősebb váltás akkor történik, amikor valaki a magányos gondolkodásból kilép a külső valóságba.
Az egyik legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb feladat, amit az ügyfeleimnek adok: beszélgess emberekkel.
Egy joghallgató ügyfelem meg volt győződve arról, hogy társasági joggal szeretne foglalkozni. Ahelyett, hogy tovább elemeztük volna az opciókat, azt kértem tőle: beszéljen öt különböző területen dolgozó jogásszal. Egy hét múlva teljesen más szemlélettel jött vissza. Nemcsak azt értette meg, hogy ezek a munkák mit jelentenek, hanem azt is, hogy milyen érzés nap mint nap csinálni őket.
Rájött, hogy valójában nem a társasági jog érdekli, sőt, nem is a jog, hanem az üzleti világ. Ma már sikeres vállalkozóként a saját cégét vezeti. .
Az ilyen típusú tisztánlátás nem Google-keresésekből jön, hanem valódi beszélgetésekből.
4. lépés: Tesztelj, mielőtt döntesz
Még több információ birtokában is sokan érzik azt a nyomást, hogy „jól kell dönteniük”.
Itt válik kulcsfontosságúvá a tesztelés.
Nem kell azonnal teljes váltást csinálni. Lehet kis, alacsony kockázatú kísérleteket végezni, amelyek valós visszajelzést adnak.
Dolgoztam egy ügyvéddel, aki tanítani szeretett volna. Ahelyett, hogy azonnal váltott volna, kipróbáltuk, hogyan működik ebben a tevékenyégben: vendégelőadásokat, workshopokat tartott, hallgatókat mentorált. Ezek a tapasztalatok sokkal megbízhatóbb visszajelzést adtak, mint bármilyen előzetes elképzelés. Idővel egyértelművé vált, hogy ez valóban illik hozzá, ma már oktató egy jogi egyetemen.
5. lépés: A karrier mint folyamatos újratervezés
Talán a legfontosabb szemléletváltás az, hogy a karrier nem egyetlen döntés eredménye.
Sok ügyfél úgy érkezik hozzám, hogy kiégésközeli állapotban van, és azt gondolja, az egyetlen megoldás a pályaelhagyás. Néha ez valóban így van. De sokszor nem kilépni kell – hanem újratervezni.
Egy ügyfelem pontosan ilyen helyzetben volt. A közös munkánk végén nem hagyta el a jogot. Ehelyett átalakította a munkáját: kevesebb peres ügy, több stratégiai tanácsadás, több projektalapú munka. A szakmában maradt – de a karrierje teljesen megváltozott.
Ezért mondom gyakran: a karrier nem valami, amit egyszer kiválasztasz, hanem amit folyamatosan tervezel, tesztelsz és finomítasz.
Egy kérdés, ami sok mindent elindíthat
Az előadás végén egy utolsó kérdést tettem fel:
Mi az az egy apró lépés, amit a következő 7 napban meg tudsz tenni a karrieredért?
Nem egy nagy döntés. Nem drámai változtatás. Csak egy konkrét lépés.
Mert a karrierek ritkán változnak meg egyetlen nagy döntés hatására. Sokkal inkább kis, tudatos lépések sorozatából áll össze az irányváltás.
Ha Te is keresed a következő lépésedet
Ez a gondolkodásmód áll a Karrier(újra)tervező jogászoknak coaching programom középpontjában.
Nem arról szól, hogy azonnal megtaláld a „tökéletes választ”, hanem hogy egy strukturált folyamaton keresztül – reflektálva és cselekedve – építsd fel a saját irányodat.
Ha most kérdéseid vannak a karriereddel kapcsolatban, vagy egyszerűen tudatosabban szeretnél haladni, pontosan erről szól ez a közös munka.
Részletek itt: www.ebodnar.com/jogaszkarrier
Ne várd meg, amíg teljesen elakadsz. A karrieredet már most elkezdheted tudatosan tervezni.
hello@ebodnar.com
Közösségi média
The Purpose-Driven Lawyer hírlevél (angolul)
Beszélgessünk a jogászok előtt álló kihívásokról és azok leküzdésének módjairól.